Busta Rhymes - It Ain’t Safe No More…

Nem kell várni a végkimenetre, hogy meghalljuk a katasztrófáról szóló bejelentést. Ez nem csupán egy stilisztikus eszköz; ez az album narratív központi eleme. Az album nem egy rap-album, hanem egy olyan album, amely a pusztuló világban való túlélésről szól.

It Ain’t Safe No More…: J Dilla által megalkotott posztapokaliptikus kezdet

Ezután, ez a koncepciális bevezetés után, az album egy erőteljes energiával kezdődik. Az következő dal, a It Ain’t Safe No More…, közvetlenül a borítón megjelenő címével, azonnal felállítja a helyzetet: ebben a posztapokaliptikus világban nincs biztonság, ahogy Busta leírja. A producenciót itt J Dilla végzi, aki a tipikus jazz-rap stílusú ritmusokat hozza, ezzel azonnal kontrasztot teremtve a következőkben megjelenő, keményebb ritmussal.

Call The Ambulance: Rampage megjelenése és a Neptunes kiforrott megközelítése

Az album későbbi részében találjuk a Call The Ambulance dalt, melyet a The Neptunes produkál. Ez a dal bemutatja Rampage-et, aki már nem idegen a hip-hop közönség számára: már 1996-ban is együtt dolgoztak Busta Rhymes-szel, például a "Abandon Ship" vagy a "Woo Hah!! (Got You All in Check)" című dalokban, melyek az The Coming albumon jelentek meg. Az ő megjelenése azt mutatja, hogy a két művész közötti együttműködés folytatódik, de egy kiforrottabb megközelítéssel.

I Know What You Want: Mariah Carey és a Flipmode Squad közötti városi kapcsolat

Az album aztán mutat be egy másik oldalt Busta Rhymes-ből: az olyan kollaborációk stratégiai szakértőjének oldalát, aki tudja kihasználni a legnépszerűbb művészek hangját. A Make It Clap című lemezen a Spliff Starr szerepel vendégszínészként. Ezt követően a 12. dal, a I Know What You Want, két olyan nevet vonultat fel, amelyek azonnal hozzájárulnak az album sikeréhez: Mariah Carey és a Flipmode Squad. Ez egy jelentős együttműködés, amely ötvözi egy R&B legenda hangját és Busta együttesének energiáját. Ez a dal azt mutatja, hogyan működik az album két különböző irányban: a "tisztán" rap és a kollaborációk, amelyek az albumot egy szélesebb közönség felé nyitják, anélkül, hogy elfelejtenék az egyedi identitását. Ha Mariah Carey egy könnyen megközelíthető pop-rap irányt mutat be, Busta nem felejti el a "underground" gyökereit. A Take It Off Part 2 című lemezen a Meka tér vissza vendégszínészként. A jeho megjelenése megerősíti a "underground" művészek iránti hűséget, a nagyközönség számára elérhető pop-kollaborációk helyett. Az album nem korlátozza magát a sztárok kanssa való együttműködésekre. Ez a változatosság megerősíti a kritikusok által leírt "loose-cannon" megközelítést: Busta hű marad az egyedi hangjához, miközben egy sokszínű hangpalettát fedez fel, amely sosem veszélyezteti az egyedi stílusát. Végül a 15. dal, a Make It Clap - Remix Album Version, ahol Sean Paul és a Spliff Starr visszatérnek, hogy az albumot egy vidám, de melankolikus hangvételű záródalával fejezzék be. Ez a remix-album egy olyan utóiratként szolgál, amely egy több mint egy órás utazást zár, 19 dal, összesen 1 óra 13 perc. A It Ain’t Safe No More… a Busta Rhymes hatodik stúdióalbuma, amely 2002 november 25-én jelent meg a J Records kiadó gondozásában. Ez a korábbi albumok, például a The Coming (1996), a When Disaster Strikes… (1997), a Anarchy (2000) és a Genesis (2001) folytatásában helyezkedik el. Bár az első értékesítések nem voltak olyan magasak, mint a Genesis (háromszor kevesebb az első héten), az album bizonyítja, hogy Busta Rhymes képes ötvözni az apokaliptikus félelmet és a városi életet, anélkül, hogy elfelejtené a tisztán rap stílusát, amely képes kihasználni a legnépszerűbb művészek hangját.

Műszaki adatok

- Kiadás: 2002. november 25. - Kiadó: J Records - Dalok száma: 19 (1 óra 13 perc) - Nyitó/záró: Intro / Make It Clap - Remix Album Version - Vendégek: Meka, Rampage, Spliff Starr, Mariah Carey, Flipmode Squad, Rah Digga, Carl Thomas, Sean Paul