De La Soul - Buhlo͞one Mind State

A levegő sűrűbbnek tűnik, a gravitáció enyhén csökken: ez az élményt kínálja a Buhloone Mindstate, amely címe a "balloon" szó fonetikus megfogalmazására utal. De La Soul számára ez a harmadik stúdióalbum, amelyet a Tommy Boy Records jelentet meg, és 1993. szeptember 21-én került kiadásra, egy kreatív felfogású alkotásként épül fel. Követi a De La Soul Is Dead (1991) című albumot, majd előrehalad a Stakes Is High (1996) megjelenéséig, ami pontosan meghatároz egy új-yorki trió pályájának fordulópontját.

Harmadik fejezet: Buhloone Mindstate szerepe a zenekari katalógusban

A második és a következő fejezet között a Buhloone Mindstate kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez a 18 dalból álló lemez, amely "Intro" című dallal kezdődik és "Mindstate" című dallal zárul, a csoport utolsó együttműködése Prince Paul-lal, mint fő producernél. Ez a ciklus befejezése nem egyszerű technikai váltást jelent, hanem egy stílusos lezárást, ahol a trió hangja egy különleges érettség eléri, mielőtt az következő években új, felfedező irányok nyílnak.

Prince Paul visszavonulása: egy producer korszak vége

A produkciót általában Prince Paul-nak tulajdonították, aki a művészet központi kreatív erőforrásaként azonosítható. A tények azt mutatják, hogy ez az utolsó album, amelyet vele rögzítettek, ami egyfajta örökséget hordoz a művészi kapcsolatukban. Ez a végleges együttműködés egyértelmű hangkomponéciót ad Buhloone Mindstate-nek, amely egyértelműen megkülönbözteti a csoport korábbi munkáitól, és stabilabb, kevésbé fragmentált hangzásvilágot teremt.

Post-disco groove és hangzásbeli ambíció: a kritikusok véleménye

A 1993-as év végi kritikai fogadtatás kiemelte a korábbi albumokhoz képest fokozott figyelmet. Ez az említett ranglisták is alátámasztják: az album a 8. helyen a Pazz & Jop listán, a Village Voice kritikusok szavazásán, valamint Robert Christgau, a művészek vezetőjének személyes listáján is. 2005-ben Chris Rock ismételten hangsúlyozta ennek a jelentőségét, amikor az albumot a Rolling Stone által összeállított "a történelem 10. legjobb hip-hop lemeze" listán 10. helyen említette.

A Billboard 200 és a Pazz & Jop között: kontrasztos fogadtatás

A Buhloone Mindstate című album zenei szerkezete precíz harmóniát alkot a trió és a kollaborátorok énekzené között, mely stratégikusan elhelyezkedik az albumon. A "Patti Dooke" és "Sh.Fe.MC’s" mellett, az album további jelentős személyiségeket vonultatalt, hogy gazdagítsa a ritmikus palettáját. A Shortie No Mass három különböző dalban is együtt szerepel De La Soul-lal: "En Focus", "Ego Trippin (Part Two)" és "In the Woods". Ez a visszatérő együttműködés különös kapcsolatot mutat a newyorki underground színtér egyik tagjával, aki egy energikus, kontrasztáló hangot hoz, amely ellentétben áll a többi részek fluiditásával. Másrészt, Maceo Parker két dalban is feltűnik ("I Be Blowin’" és "I Am I Be"), ahol a hangszeres részei kiemelik a basszusvonalakat és a szintetizátorok dallamait. Ezek a kiválasztások nem véletlenek: tükrözik a csoport szándékát, hogy funk és jazz textúrákat integráljon, amelyek meghatározzák a csoport hangzásos identitását ebben a meghatározó időszakban, mielőtt Paul Prince-nel szakítani kezdtek. Az album tizennyolc dalból álló szerkezete, egy ritka ambíciót tükrözi egy 1993-as rapalbum esetében. Az "Intro" című dalokkal kezdődő és az "Mindstate" című dalokkal záruló progresszió, énekelt dalokat, szkeleteket és kollaborációkat tartalmaz. Ez az elrendezés lehetővé teszi a csoport számára, hogy különböző témákat dolgozzon ki, miközben megőrzi a globális kohéziót, amelyet Prince Paul producere biztosít. Az, hogy ez az album az utolsó, amelyet Prince Paul produkál, minden dalnak egy stílusos szintézis értéket ad. Fred Wesley és Pee Wee Ellis, akik a "Patti Dooke" és "I Am I Be" című dalokban is feltűnnek, nem csak éneket vagy hangszeres részeket hoznak, hanem az albumot a szélesebb zenei öröklégbe helyezik, összekötve a vaihtalt hip-hopot a funk és a soul gyökereivel. Ez a kollaboratív dúsaság, amely már az első dalokban, például a "En Focus" című dalban, a Dres-szel együtt feltűnéssel is látható, nem csak a La Soul diszkográfia kulcsfontosságú pontjává teszi az Buhloone Mindstate című albumot, hanem egy olyan mérföldkővé is, ahol a csoport megmutathatja, hogy képes kommunikálni az egész amerikai zenei színpad kanssa az 1990-es években. Ez a kontraszt, amely a pozitív kritikák és a mérsékeltebb kereskedelmi siker között jelenik meg, kiemeli a La Soul egyedülálló státuszát: egy olyan csoportot, amely az művészi mélységet és a hangzásbeli innovációt helyezi előt a tömeges siker helyett. Az album öröksége, amelyet a későbbi retrospektívák is megerősítenek, messze meghaladja az eredeti értéket, és egy tartós referenciává válik, amely a 1990-es évek amerikai rap-jának fejlődését tanulmányozóknak.

Műszaki adatok

- Kiadás: 1993. szeptember 21. - Kiadó: Tommy Boy - Dalok száma: 18 - Nyitó/záró: Intro / Mindstate - Vendégek: Dres, Shortie No Mass, Fred Wesley, Guru, Maceo Parker, Pee Wee Ellis, Biz Markie, A Tribe Called Quest