Fat Joe - Me, Myself & I

Me, Myself & I egy cím, ami a magánéletet sugall, de valójában egy olyan zenét kínál, amely a toplistákra lett tervezve. A Virgin Records America, Inc. gondozásában, 2006. november 14-én megjelent, ez a Fat Joe hetedik szólóalbum a maga brutális, utcai hangulatának és a mai zenetrendekhez való alkalmazkodásának kettősségét mutatja.

All Or Nothing árnyéka és a konsolidáció kockázata

E két pont között a Me, Myself & I egy stabil pontként funkcionál. A Miami-i Panic Room Studios, Circle House Studios, Hit Factory Studios és a Sherman Oaks-i Record One stúdióban végzett felvételek egy olyan, decentralizált produkciót tükröznek, amely egyedi hangképet teremt. A lemezt Grind Music, StreetRunner, DJ Khaled, Scott Storch, Nu Jerzey Devil és The Runners alkották.

Lil Wayne a hozzájárult a "The Profit" című dal sikeréhez, a své egyedi, melódikus stílusával és energiájával, ami hozzájárult ahhoz, hogy a dal a Billboard Hot 100 13. helyére kerüljön. A "The Profit" (3. dal) megjelenése tovább erősíti a dallista agresszív hangulatát, míg a "Make It Rain" (7. dal) együttműködése pedig strukturálja a fő dalot. The Game a "Breathe And Stop" (5. dal) megjelenésével ad egy kontrasztos énekhangot, ami enyhíti a dal brutális intenzitását. H-Mob pedig a "She's My Mama" (6. dal) megjelenésével egészíti ki a vendéglistát, egy olyan hanggal, amely jól ismert Fat Joe világában. Fontos megjegyezni, hogy a 13., 14. és 15. dalok alternatív verziók ("Acapella", "Instrumentális", "Remix") a "Make It Rain" című dalról, melyeket mind Lil Wayne kap a hivatalos dalistán, ami hangsúlyozza, hogy ez a különleges dal nagyobb hangsúlyt kap, mint a különböző együttműködések.

"Bendicion Mami" és a kontemplatív légkör az agresszió közepén

Amikor egyes kritikusok egyformasnak érzik, mások pedig a lemez hangzásbeli egyensúlyát. Egyes dalok, mint például a "Bendicion Mami" (11. dal) vagy a "Story to Tell" (12. dal), lehetőséget adnak Fat Joe-nak, hogy változtassa a hangszínét, átmenve a merész, önmagát kiemelő stílust a mélyebb, introspektívabb részekre. Egyes médiumok ezt a kettősséget nagy előnynak tartják: a lemez képes összehozni a "street bangers" típusú, dinamikus részeket a kontemplatív dalokkal, így megteremtve egy koherens történetet, ami elkerüli a gyakran kritikákra számot vetett, hasonló típusú lemezek jellemző hibáját. A "Pendemic / Intro" (1. dal) kezdeti rés, míg a "Make It Rain - Art & Life Remix" (15. dal) végén elhangzott, a lemezt egy kereskedelmi és melodikus hangvételű záródal, ami befejezi a lemez történetét.

A déli kritikák: amikor a vonzó producerek elfedik a líraiszágot

A kritikus vélemények vegyesek voltak, és feltárták ennek a nagyközönségnek szóló megközelítésnek a korlátjait. Bár egyes publikációk, például az AllMusic, elismerte Fat Joe képességét, hogy megőrizze a hírnevét, mások szigorúbb véleményt fogalmaztak. A Los Angeles Times elismerte a projekt egyensúlyát, de a RapReviews és a Stylus Magazine kritikái kiemelték, hogy nincs egyedi személyiség, és néha a szövegeket "samey"-nek vagy túl általánosnak írták, ami nem illik a Bronx jellegzetes rap stílusához. Az Entertainment Weekly megjegyezte, hogy a produkció, amely az Egyesült Államok déli irányultságait ötvözi, talán kevésbé eredeti, mint inkább a trendekhez igazodik, hangsúlyozva egy ellentmondást: az album a magánéletre (Me, Myself & I) fókuszál, de egy általános hangot használ, ami elnyomja az előadót egyediségét.

60 000 példány és a 14. hely: a kockázatos stratégia kereskedelmi sikere

Bár a kritikák megemelték az eredetiség hiányát, a kereskedelmi siker megerősíti Fat Joe és csapata által alkalmazott stratégiát. Az album 14. helyen végzett a Billboard 200 listán, 3. helyen a Top R&B/Hip-Hop albumok között, és 2. helyen a Top Rap albumok között az Egyesült Államokban. Ez az album nem forradalmasítja a rap estétikáját, de megerősíti Fat Joe helyét egy jelentős alakként, aki képes a gengszter-imáge és a mainstream piaci igények közötti egyensúlyt megtalálni, ezzel megteremtve a talajt a The Elephant In The Room (2008) című albumhoz vezető úton.

Műszaki adatok

– Kiadás: 2006. november 14. – Kiadó: Virgin Records America, Inc. – Dalok: 15 (1 óra 2 perc) – Nyitó/záró: Pendemic / Intro / Make It Rain - Art & Life Remix – Vendégek: Lil Wayne, The Game, H-Mob – Előző album: All Or Nothing (2005)