Snoop Dogg - Duces ’n Trayz: The Old Fashioned Way

Duces 'N Trayz: The Old Fashioned Way, kiadva 2001. június 1-én a TVT Records, Doggy Style Records és TVT Europe címkéin, nem csupán egy újabb réteget ad Snoop Dogg diszkográfiájához. Az album azonnal monumentumként emelkedik meg a kollaboráció terén, rendkívüli sűrűséggel, amely kihívást jelent a 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének megszokott sztenderdjeivel szemben. A maximális integrációs stratégia Nate Dogg és Tha Eastsidaz kulcsfontosságú számaira vonatkozóan egy olyan kollektív hangidentitást teremt, amely túllép az egyszerű tehetségek összeadásán. Az „Eastside Ridaz" című számon éri el ez a stratégia csúcspontját művészi és technikai szempontból is. Nate Dogg, a műfaj ikonikus alakja – aki már korábban dolgozott együtt Snoopnal a „Groupie"-n (Tha Doggfather, 1996), a „Don't Tell"-en (No Limit Top Dogg, 1999) vagy a „Set It Off" és „Lay Low" című számokon (Tha Last Meal, 2000) – itt olyan tapasztalati és történelmi súlyt hoz, amely páratlan. LaToiya Williams, énekesnő, akinek hangja már rezonált a „I Believe in You"-n (Paid tha Cost to Be da Bo$$, 2002) vagy a „Cold Game"-en (Doggumentary, 2011), tökéletes kontrasztot teremt a rapperek flow-jával. Ez a maximális vendégek koncentrációja átalakítja a számot egy valódi mikroszkopikus antológiává a kaliforniai színtérre, ahol minden hang hozzáadja saját színét anélkül, hogy elnyomná a többit. A kollektív energia tovább erősödik a „Welcome 2 tha House" számon, amely tökéletesen illusztrálja az album kurátori megközelítését. Ezen a számon Nate Dogg visszatér, itt kísérve Tha Eastsidazt és a Tha Angels együttest is. Ez a konfiguráció ünnepi és közösségi hangulatot teremt, ahol Nate Dogg ikonikus alakja cementként szolgál az egyes kollektív tagok között. Ezeket a három entitás – két együttes és egy legendás szólóénekes – egyidejű jelenléte azt mutatja, hogy szándékuk volt a West Coast rap ökoszisztémájának tágítása a megszokott szűk körökön túl. A szám generációs hídként működik, összekötve Nate Dogg örökségét Snoop és Daz által épülő freskóval, miközben integrálja Tha Angels által hozott frissességet is. A pusztán zenei kollaborációkon túl az album jelentős kulturális dimenziót is magában foglal a „Crip Hop" számon keresztül. Ez a szám szintén szerepel a Baby Boy című filmben és a hozzá tartozó soundtrack-en, LaToiya Williams és Tha Eastsidaz részvételével. A LaToiya Williams közreműködése ezen a konkrét számon különleges filmipari dimenziót ad, összekötve az underground rapet a hollywoodi nagy iparral. Ez a kettős tagság – stúdióalbum és zenei háttérzenék – megerősíti az album státuszát mint az adott korszak jelentős kulturális tárgyat, amely képes áthidalni a különböző médiák közötti határokat. LaToiya Williams jelenléte ezen a számon különösen kiemeli a duó képességét arra, hogy alkalmazkodjon egy filmgyártási kerethez anélkül, hogy elveszítenék autentikus rap identitásukat. A Duces 'N Trayz kurátori stratégiája jóval túlmutat Snoop Dogg kollaborációin, integrálva egy csillagzatnyi művészeket, akik valódi West Coast ökoszisztémát alkotnak. A „Dogghouse in Your Mouth" című 12. számon egy nagy kereszteződés alakul ki, ahol King Lou, Kurupt, Mixmaster Spade, RBX, Ruff Dogg és Suga Free találkoznak mind Tha Eastsidaz körül. Ez a sűrű konfiguráció azt mutatja, hogy szándékuk volt a kaliforniai rap ikonikus alakjait egyetlen diszkográfiai pillanatban összevonni, létrehozva egy olyan egyedülálló hangszűrűséget, amely kihívást jelent az akkor uralkodó solo albumok normájával szemben. Az album a „Everywhere I Go" számmal zárul, amely jelzi egy művészi út végét, ahol külső tehetségek maximális integrációja volt jellemző. Ez a kollaboratív megközelítés lehetővé tette az albumnak, hogy átlépje a földrajzi és kulturális határokat, elérve a 15. helyet a kanadai Top 50 Albums listáján négy egymást követő héten keresztül. A március 11-én kapott aranyminősítés tartósan igazolja ezt az előzőleg nem látott művészi sokszínűség felé nyitott stratégiát. LaToiya Williams integrálása a „So Low" számon vagy Daddy V a „There Comes a Time" számon azt mutatja, hogy Tha Eastsidaz nem csupán Snoop Dogg által megállapított kódokat ismételgette, hanem saját kollektív identitást épített fel, amely képes versenyezni a színpad legnagyobbrét solo projekteivel. Ez a kollaboratív stratégia hatása azonnal erős kereskedelmi eredményekben nyilvánul meg. Az album az USA-ban a Billboard 200 listájának 4. helyén debütált

Technikai adatok

- Megjelenés: 2001. június 1. - Levélcímkészítő : TVT Records, Doggy Style Records, TVT Europe - Dallamok száma : 20 - Kezdet / Zárás : Intro / Everywhere I Go - Vendégelők : Tha Eastsidaz, LaToiya Williams, Nate Dogg, Soopafly, Suga Free, Tha Angels, Kokane, Bad Azz, Butch Cassidy, King Lou, Kurupt, Mixmaster Spade … - Előző album : Tha Last Meal (2000)