Luther Vandross - Luther Vandross

Ez a Luther Vandross által kiadott, ugyanolyan című album, amely 2001. június 19-én jelent meg a J Records kiadó gondozásában. Az album az első, amely a LV Records nevet viseli, ami egy különös együttműködés az énekes és az Epic között. Az 13. stúdióalbum szerkezete 14 dalból és körülbelül 1 óra 6 perc időtartamból áll, ami egy olyan hallgatási élményt kínál, amely művészi tartogatást hangsúlyoz. Bár a kereskedelmi adatok megerősítik Vandross sikerét, ahol a debütáló album a US Billboard 200 listán a 6. helyen végzett, és több mint egymillió példány kelt el az Egyesült Államokban, a kritikusok véleménye is hasonlóan pozitív.

Luther Vandross: erős jelenlét a LV Records-nál

Ez az album megjelenése a zenei piacon azt mutatja, hogy Luther Vandross határozottan akar sikert aratni, elsősorban egy olyan, történelmi és új nevek kombinációját alkalmazó, hibrid termelési módszer segítségével. A zenei alap a Nat Adderley Jr. és Marcus Miller, a művész hosszú ideje ismert kollégái munkájára épül, akik nélkül a lemez nehezen illeszkedne az "soul chic" hagyományokhoz. Ez a megközelítés tovább erősül olyan modern producerek munkájával, mint Warryn Campbell, Shep Crawford, Eddie F., Darren Lighty, Soulshock és The Underdogs, akik hozzájárulnak a zenei paletta modernizálásához, anélkül, hogy a balladák lényegét aláássák. Ezek a dalok, melyek gyakran Millerrel vagy Vertelneyvel készültek, a művész eredeti és exkluzív dalainak, valamint a feldolgozásoknak, a kompozitor és előadó szerepének teljes feltöltését mutatják, anélkül, hogy a kollaborációkat feltüntetnék.

Take You Out: az egyforma című album első, sikeres dala

Az album azonnal a Take You Out című első dalra mutat, amely a J Records új ciklusának kiemelt bemutatója. Ez a dokumentált single hatalmas sikert aratott, elnyerve a legmagasabb helyet az Adult R&B Songs toplistán, és a Billboard Hot 100 30-as helyén is, bizonyítva, hogy az előadó továbbra is képes a vezető listákon is sikert aratni. Ez a cím első helye nem véletlen: felállítja az alapokat egy olyan dinamika számára, amely vonzó és elegáns hangot ötvöz, ezzel megerősítve azt a tézist, hogy az előadó visszatér a művészi gyökerekhez, miközben a néhány kritikus, például a People magazint is megemlítve, megfigyelték, hogy Vandross ügyesen használja a lassabb, érzelmes dalokat. Ez a triumfális első dal szolgál mint kereskedelmi és kritikai alap, bizonyítva a LV Records-szal való együttműködést, és azt, hogy a vokál ereje továbbra is megmaradt több mint tíz évnyi sikeres karrier után.

Any Day Now és Love Forgot: a szólvokális intimitás

A rádiós himnusz mellett a lemez mély, személyes vokális hangvonalat mutat be, például a Any Day Now című dal, amely 2003-ban a legjobb hagyományos R&B vokális teljesítmény kategóriában Grammy-díjra jelölt lett, valamint a Love Forgot című utolsó dal, amely a lemezt melankolikus hangulattal zárja. A Any Day Now című dal, amely egy 1962-es Chuck Jackson dal feldolgozása, példa arra, hogy Vandross képes a R&B örökségből meríteni, ugyanakkor egyedi, 2001-es stílusban interpretálni. Ezek a dalok, amelyek gyakran Millerrel vagy Vertelneyvel közös alkotások, a saját, exkluzív dalok esetében, és a feldolgozások esetében, egy olyan fejlődést mutatnak, ahol az előadó teljes mértékben átveszi a zeneszerző és előadó szerepét, anélkül, hogy a más előadók közreműködését emelnék ki. A lemez vége, a Love Forgot című dal, egy nosztalgikus véget jelent, amely megerősíti a visszatérés sikerét, és azt, hogy a vokál marad az elsődleges elem a hallgatási élményben, messze a csillagok közös munkájának kísérő hatásától.

A kritikus vita: aranylemez siker versus a sajtó negatív vélemény

Az album megjelenése során megosztó reakciókat váltott ki, jelentős különbség volt a kereskedelmi siker és a szakmai kritikák között. Egyrészt, a közmédia, például az AllMusic, az albumot Vandross egyik legjobb munkájának értékelte az 1991-es Power of Love óta, míg a People magazine egy "vintage" stílusú visszatérőként, gyönyörű hangszínnel rendelkező dalgyűjteményként maradt. Másrészt, a szkeptikusabb vélemények, például a PopMatters szerkesztője, Mark Anthony Neal, az albumot egy sikertelen kísértnak tartották, hogy a mai közönség figyelmét felhívja. Ez a kettősség összefoglalható a végső értékeléssel: egy aranylemez státuszú album az Egyesült Államokban, amely 136 000 példányt értékesítettek az első héten, de mégis marad fontos mérföldkő a R&B adaptáció megértésében a 2000-es években.

Műszaki adatok

- Megjelenés: 2001. június 1. - Kiadó: J Records - Dalok: 14 (1 óra 6 perc) - Nyitódal / záródal: Take You Out / Love Forgot - Előző album: I Know (1998)